Felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerveink:

1. Börcs Község Önkormányzata Képviselő-testülete ( https://borcs.hu/index.php/onkormanyzat/k%C3%B6zadat/k%C3%A9pvisel%C5%91-test%C3%BClet )

2. Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal ( https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/gyor-moson-sopron ) 

3. Állami Számvevőszék ( https://www.asz.hu/kapcsolat )

Börcs Község Önkormányzata 5 millió Forintot meghaladó szerződései az alábbi linken érhetők el: https://kif.gov.hu/adatszolgaltatasok/adat

Feltöltés alatt...

ADATVÉDELEM

Szervezetünk kiemelt figyelmet fordít az Ön személyes adatainak védelmére.

I. Az adatkezelésről általánosságban
Adatkezeléssel kapcsolatos főbb információk

Mi az adatkezelési tájékoztató célja?

A tájékoztatás célja az, hogy átfogó felvilágosítást adjunk Önnek arról, hogy miként gyűjtjük, használjuk fel, osztjuk meg és védjük azon személyes adatait, melyeket a tevékenységünk során, vagy a weboldalunk használata közben kezelünk Önnel kapcsolatban, továbbá itt lehet tájékozódni arról is, hogy miként lehet kapcsolatba lépni velünk, ha kérdése lenne az adatkezelésünkkel kapcsolatban.

Ki az adatkezelő?

Személyes adatainak kezelője az alábbi szervezetek lehetnek:

• Börcs Község Önkormányzata

Hogyan lehet velünk kapcsolatba lépni?

A véleménye számít nekünk! Amennyiben bármilyen kérdése vagy észrevétele lenne a személyes adatai kezelésével kapcsolatban, akkor az adatvédelmi tisztviselőnkhöz vagy ügyfélszolgálatunkhoz fordulhat a következő elérhetőségek egyikén:

• E-mailben: az borcs<kukac>peterszalay.hu elektronikus címen közvetlenül az adatvédelmi tisztviselőnkhöz fordulhat.
• Telefonon az itt található telefonszám bármelyikén: 96/553-240
• Levélben az itt található postacímen: 9152 Börcs, Erzsébet tér 4.
• Személyesen a szervezet székhelyén, vagy telephelyén,
• E-papíron keresztül a megfelelő témakör kiválasztásával elektronikus úton.

Alapelveink

Szervezetünk elkötelezett személyes adatai védelme mellett. Fontosnak tartjuk, hogy a közfeladatellátásunk során a kezelésünkbe kerülő személyes adatokra kiemelt figyelmet fordítsunk, a birtokunkban lévő adatait megvédjük és a hatályos adatkezelésre vonatkozó jogszabályok szerint kezeljük.

Milyen adatait kezeljük?

Az, hogy milyen információkat kezelünk Önről, illetve, hogy ezeket az információkat milyen módon szereztük meg, nagyban függ attól, hogy milyen ügyben állunk kapcsolatban egymással. Nem mindegy, hogy hatósági eljárásban ügyfél-hatóság kapcsolatban állunk egymással, vagy pedig csak érdeklődőként lépett kapcsolatba velünk. Az sem mindegy, hogy a személyes adatokat Öntől kértük be, vagy más forrásból szereztük be.

Lehetnek ezek a személyes adatok a klasszikus név, lakcím, édesanyja neve és társai, vagy kapcsolattartási adatok (pl. email cím), de akár szociális helyzetre vonatkozó különleges adatok, vagy jövedelemre és vagyonra vonatkozó adatok is.

A különféle adatkezeléssel kapcsolatban erre vonatkozó konkrét információkat a specifikus adatkezelési tájékoztatókban lehet olvasni.

Milyen jogalapon kezeljük az adatait?

Jogi kötelezettség teljesítése folytán: ide tartoznak például azok az adatok, amelyeket azért kell kezelnünk, hogy az adózással és könyveléssel kapcsolatos kötelezettségeinket teljesíteni tudjuk. Adatai kezelésére szigorú belső szabályzatok vonatkoznak, amelyek biztosítják, hogy azokat a jogszabályokat betartva, a jogszabály által előírt ideig kezeljük.

Közérdekű feladat végrehajtása, vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlása folytán: ide kell érteni minden olyan esetet, amikor a szervezetünk jogszabályi rendelkezés alapján közfeladatot lát el, vagy közhatalmi szervként lép fel. Tipikusan ilyenek a hatósági eljárások, engedélyezések, tiltások, szankcionálások. A kevésbé hatósági jellegű esetek közül pedig példaként említhetjük az óvodai nevelés ellátását, vagy a köztemető üzemeltetését.

Közérdekű célból: Az adatkezelés alapját képező közérdekű célt kizárólag törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben, különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak nem minősülő adat esetén – helyi önkormányzat rendelet állapíthat meg. Tipikusan ilyen eset a közterületen alkalmazott elektronikus megfigyelő rendszer üzemeltetése.

Hozzájárulás alapján: ide értünk minden olyan esetet, mikor – előzetes tájékoztatást követően – úgy nyilatkozott, hogy bizonyos személyes adatait kezelhetjük. Az adatok kezelésére vonatkozó hozzájárulást bármikor visszavonhatja.

A szervezet jogos érdekében: ide értünk minden olyan esetet, ahol az adatkezelés a szervezet vagy a vele kapcsolatban álló magánszemélyek jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges. Amennyiben személyes adatait ilyen jogalappal kezeljük, mindig felmérjük jogos érdekeinket, hogy meggyőződjünk arról, hogy azokkal szemben nem élveznek előnyt az Ön jogai. Ha a személyes adatait ezen a jogalapon kezeljük, akkor jogában áll tiltakozni az ilyen adatkezelés ellen. 

Kikkel osztjuk meg a személyes adatait?

Főszabály szerint az adatokat harmadik fél részére jogszabályi felhatalmazás nélkül, vagy ha azt a közérdekű feladatellátás módja nem követeli meg, nem továbbítjuk, ám felhívjuk az Érintettek figyelmét, hogy személyes adatok bíróság és hatóság részére történő kiadását előírhatja jogszabály. Az adattovábbításra irányuló megkeresést követően a rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáljuk az adattovábbítás feltételeinek fennállását, a kérés teljesíthetőségét. Az adattovábbítási kérelem abban az esetben teljesíthető, ha az tartalmazza: az adattovábbítás célját, jogalapját (törvényi rendelkezés pontos megjelölését), a kért adatok körének pontos meghatározását, az érintett személy (személyek) azonosításához szükséges adatokat. Amennyiben az adattovábbítás feltételei fennállnak, az adatokat a megkeresést benyújtó szerv rendelkezésére kell bocsátani.

A fenti eseten kívül a szerződött adatfeldolgozóknak, a szervezeten belüli munkavállalóknak, illetve az önkormányzatnak a költségvetési szervei részére megküldésre kerülhetnek az Ön személyes adatai. Ilyen adatfeldolgozó tipikusan az adminisztratív feladatokat ellátó Hivatal, a Magyar Posta, az elektronikus levelezésünket biztosító tárhelyszolgáltató, stb.

Minden esetben figyelünk arra, hogy akiknek továbbítjuk az adatokat, azok megfelelő garanciákat nyújtsanak az adatvédelemi jogszabályoknak megfelelő adatkezelésre, és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.

Nemzetközi adattovábbítás történik-e?

Előfordulhat, hogy adatait az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokban található szolgáltatókhoz továbbítjuk (harmadik országba történő adattovábbítás). Harmadik országnak minősülnek az Európai Gazdasági Térségen (EGT, azaz az Európai Unió tagállamai, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) kívüli országok. Ilyen jellegű adattovábbítás akkor fordulhat elő tipikusan, ha a bérelt szervereink, (azaz ahol az adatokat tároljuk) az EGT-n kívül találhatók.

Ritka esetekben előfordulhat olyan határon átnyúló közigazgatási eljárás, ahol harmadik ország államának hatóságával kell együtt dolgoznunk. Tipikusan előfordulhatnak ilyen esetek a hagyatéki ügyekben, vagy külföldön igénybevett adókedvezményekhez kapcsolódó igazolások kiállításánál.

Ha a célországban általánosságban nem érvényesülnek az EU-ban hatályos adatvédelmi szabályok, akkor a harmadik országban található féllel kötött megállapodásban szerepelnek a harmadik országba történő adattovábbításra vonatkozó, az Európai Bizottság döntésén alapuló általános szerződéses feltételek.

Meddig tároljuk a személyes adatait?

Adatait – az adatkezelés jogalapjától függően – addig tároljuk,

• ameddig arra jogszabályi előírás kötelez bennünket, – ennek hiányában,
• ameddig a szervezetünkkel kötött szerződése teljesítése és a szerződésből eredő igények érvényesítése érdekében indokolt (ezért a szerződés megszűnését követően bizonyos ideig még őrizzük az adatait), vagy
• ameddig az adatkezelésre vonatkozó hozzájárulását nem vonja vissza, vagy
• ameddig a szervezetünk jogos érdekére tekintettel indokolt a személyes adat kezelése.

Az adatkezelés jogalapjától függetlenül, minden esetben csak addig kezeljük az adatait, ameddig az az adatkezelési cél teljesítéséhez feltétlenül szükséges.

Hogyan védjük a személyes adatokat?

Megteszünk minden szükséges technikai vagy szervezési intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsuk az adatok biztonságos, sérülésmentes kezelését, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve. Gondoskodunk tehát arról, hogy a kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, ne hozhassa nyilvánosságra, ne továbbíthassa, valamint azokat ne módosíthassa, törölhesse. Megteszünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy az adatok véletlenül se sérüljenek, illetve semmisüljenek meg. A fenti kötelezettségvállalást az adatkezelési tevékenységben részt vevő munkavállalóink, illetve az esetlegesen igénybe vett adatfeldolgozóink részére is előírjuk.

Adatvédelemmel és adatbiztonsággal foglalkozó munkatársaink folyamatosan felülvizsgálják az információbiztonságra vonatkozó eljárásainkat, és szükség esetén új technikai és szervezési intézkedéseket hoznak azért, hogy személyes adatait meg tudjuk védeni.

Az interneten keresztül történő kommunikáció – például az e-mail – csak abban az esetben biztonságos, ha az titkosítva van. Az internet természetéből adódóan az online kommunikáció célba érés előtt akár több országon is keresztülhaladhat. Az ellenőrzési körünkön kívül eső jogosulatlan hozzáférésért vagy adatvesztésért nem tudunk felelősséget vállalni. Pontosan ezért az elektronikus kommunikáció elsődleges formája a hitelesített elektronikus ügyintézésre dedikált platformok (e-papír, ügyfélkapu, stb.). Telefonon keresztül személyes adatokat nem kérünk el, mert egyikünk sem tud meggyőződni arról, hogy ki beszél a vonal másik végén.

Előfordulhat, hogy a weboldalunkon harmadik felek weboldalaira mutató linkek találhatók. Nem vállaljuk a felelősséget ezen harmadik felek weboldalainak biztonságáért és tartalmáért. Így tehát mindenképpen olvassa el ezen vállalatok adatkezelésére és az általuk használt sütikre vonatkozó tájékoztatóját, mielőtt használja a weboldalukat vagy megadja a személyes adatait.

Személyes adatait beépített modulokon keresztül a közösségi média felületeken megoszthatja másokkal (ilyenek például a Google, a Facebook, a Twitter, stb.), vagy olyan harmadik felek által nyújtott szolgáltatásokat is igénybe vehet, amelyek lehetővé teszik, hogy véleményét megossza másokkal, vagy más személyes információkat tegyen közzé, amelyeket harmadik felek használhatnak. A közösségi médiumokat, portálokat, alkalmazásokat és beépített modulokat a közösségi hálók üzemeltetik. Működésüket saját felhasználási feltételeik, valamint adatkezelésre és sütikre vonatkozó irányelveik szabályozzák. Kérjük, minden esetben ismerje meg ezek tartalmát!

Milyen jogai vannak a kezelt adatokkal kapcsolatban?

Előzetes tájékozódáshoz való jog: Jogosult az adatainak kezelésével kapcsolatban az átlátható tájékoztatásra, információra adatainak kezelését illetően, továbbá az érintetti jogainak gyakorlására vonatkozó lehetőségekről. Igyekszünk az Ön adatkezelésére vonatkozó információkat több módon is elérhetővé tenni. Jogosult, hogy hozzáférjen az Önre vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen és észszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát.

Hozzáféréshez való jog: Az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát kötelesek vagyunk a rendelkezésére bocsátani. Ha elektronikus úton nyújtja be a kérelmét, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban fogjuk rendelkezésre bocsátani. Mindez nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

Helyesbítéshez való jog: Jogosult arra, hogy kérésre indokolatlan késedelem nélkül helyesbítsük az Önre vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

Az adatkezelés korlátozásához való jog: Jogosult arra, hogy kérésére korlátozzuk a személyes adatainak kezelését. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az adatkezelés jogszabályi kötelezettségünkből ered, akkor az annak való megfelelés az elsődleges.

Törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”): Jogosult arra, hogy kérésére indokolatlan késedelem nélkül töröljük az Önre vonatkozó személyes adatokat, az egyéb feltételek fennállása esetén. A törlés joga nem vonatkozik a jogszabály által meghatározott kötelező adatkezelésekre. Egyes esetekben jogi kötelezettségünk áll fenn bizonyos adatok kezelése tekintetében, ezért az adatok törlési kérelme nem teljesíthető különösen a személyes adatok kezelését előíró, a ránk alkalmazandó jogi kötelezettség teljesítése céljából kezelt személyes adatok esetében.

Panasz és jogorvoslat

Amennyiben úgy véli, hogy személyes adatainak kezeléséhez fűződő jogai sérültek, vagy ha csak bővebb tájékoztatást kérne, akkor keresse fel adatvédelmi tisztviselőnket az borcs<kukac>peterszalay.hu email címen, vagy az ügyfészolgálatunkat.

Amennyiben nem elégedett a válaszunkkal, vagy közvetlen a Hatósághoz szeretne fordulni, akkor felkeresheti közvetlenül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot az alábbi elérhetőségek egyikén:
Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9.;
telefon: +36 (30) 683-5969,
e-mail: ugyfelszolgalat<kukac>naih.hu (Felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy a NAIH ezen email címet nem tekinti hivatalos elektronikus elérhetőségnek. Amennyiben elektronikus úton kívánja benyújtani a kérelmét, használja az e-papír szolgáltatást a https://epapir.gov.hu/ oldalon)
web: https://www.naih.hu

Sütik (cookies) kezelése

Tájékoztató a cookie-ról és egyéb nyomkövetési technológiákról, hogyan használjuk őket és hogyan kezelheti őket.

Mi az a süti?

A cookie-k kis fájlok, amelyek az eszközén tárolódnak, amikor meglátogat egy webhelyet. A cookie-k felelnek azért, hogy a webhely minden alkalommal emlékezzen Önre és arra, hogyan használta az oldalt.

Milyen más hasonló nyomkövetési technológiák vannak?

Ez bármely más módszerre vonatkozik, amelyet információ tárolására, információkhoz való hozzáférésre vagy tevékenységek követésére használnak az Ön eszközén. Például Local Shared Object („flash cookie-k”), szkriptek, nyomkövető pixelek és bővítmények, alkalmazáskövetők (beleértve az SDK-kat is) az okostelefonokon, táblagépeken, okostévéken vagy egyéb eszközökön.

Milyen sütiket és mire használunk?

A cookie-k általában egyedi alfanumerikus azonosítót tartalmaznak, amely a böngészőben található meg. Bizonyos esetekben nem kapcsolhatóak össze Önnel a cookie-k használatával gyűjtött információk. Van olyan eset, amikor lehetővé tehetik számunkra, hogy ezeket az információkat összekössük Önnel és személyes adataival, de weboldalunk ilyen cookie-t nem alkalmaz.

Feltétlenül szükséges cookie-k: A szükséges cookie-k szükségesek az oldal alapvető funkcióinak engedélyezéséhez. Ezek elengedhetetlenek weboldalunk hatékony működéséhez és szolgáltatásaink használatához és nem kapcsolhatók ki. Ezek a cookie-k elengedhetetlenek ahhoz, hogy navigálhasson a webhelyen, és használhassa annak funkcióit, mint például a webhely biztonságos területeinek elérése. Ezek a sütik nem tárolnak személyes azonosításra alkalmas adatokat.

Analitikus cookie-k: Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni olyan mutatókról, mint a látogatók száma, a visszafordulási arány, és a forgalom forrása. A használatuk célja az, hogy fel tudjuk mérni a látogatók használati szokásait, hogy melyik tartalom érdekes és melyik nem. (Például: leggyakrabban felkeresett oldal a háziorvos elérhetősége, stb.)

Mik azok az elsődleges sütik?

Az elsődleges cookie-kat a meglátogatott webhelyek hozzák létre. A webhely elérési címe a címsávban látható.

Hogyan értesítjük Önt a sütik használatáról és hogyan kérjük hozzájárulását?

Első látogatáskor honlapunkon, a képernyő alsó részén felugrik egy tájékoztató arról, hogy a honlapunk az itt megismerhető sütiket használja, illetve egy link, amely ehhez a tájékoztatóhoz vezet.

Hogyan ellenőrizheti, törölheti vagy távolíthatja el a sütiket?

A weboldalak megfelelő működése érdekében a legtöbb böngésző automatikusan elfogadja a sütiket. Fontos tudni, hogy ha néhány vagy az összes süti tiltása/eltávolítása mellett dönt – amit böngészője beállításai között bármikor megtehet –, az megváltoztathatja a weboldal működését, ami a számítógépe többi felhasználóját is érinteni fogja. A legnépszerűbb böngészők süti beállításairól az alábbi linkeken tájékozódhat:

Windows

• Chrome
• Firefox
• Explorer
• Edge

Mac OS X

• Safari
• Chrome
• Firefox

Linux

• Chrome
• Firefox

iOS

• Safari
• Chrome
• Firefox

Android

• Chrome
• Firefox

Adatkezelési tájékoztató (.pdf) ->

Nyomtatványok

https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok1

Határidők

https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/szavazasi-informaciok/hataridok/?tab=organization

Tájékoztatás jelöltállításról

https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok2

Megbízott választási bizottsági tag bejelentésére szolgáló nyomtatványok

https://www.valasztas.hu/ep_onk_vbtag

Névjegyzéki adatszolgáltatásról szóló tájékoztatás

https://www.valasztas.hu/onk_nevjegyzekiadatok

Helyi Választási Bizottság tagjai:

Elnök: Nagy Ambrus Józsefné           Börcs, Dózsa György utca 3.

Elnökhelyettes: Kerczó István           Börcs, Kenderfödi utca 8.

Burnóczki Lajos                                  Börcs, Fő utca 17.

Gyurós Rudolfné                                Börcs, Petőfi Sándor utca 24/A

Kovácsné Élő Anna Rita                    Börcs, Petőfi Sándor utca 18/B                                                    

Póttagok:

Dékány Imréné                               Börcs, Jókai utca 7/A

Gyurós Lászlóné                            Börcs, Szabadság utca 2.                                                    

Horváth Anikó                                Börcs, Jókai utca 12.                                                                     

Kozma Dóra                                 Börcs, Szabadság utca 4.


Helyi Választási Bizottság


- Alakuló ülés jegyzőkönyve

- 1/2024. HVB jegyzőkönyv


- 2/2024. HVB jegyzőkönyv

- 1/2024.(IV.25.) HVB határozat Sándorné Giczi Klára képviselőjelölt nyilv. vételéről

- 2/2024.(IV.25.) HVB határozat Dósa Péter képviselőjelölt nyilv. vételéről

- 3/2024.(IV.25.) HVB határozat Domonkosné Kovács Ilona képviselőjelölt nyilv. vételéről

- 4/2024.(IV.25.) HVB határozat Inotai Zoltánné képviselőjelölt nyilv. vételéről

- 5/2024.(V.6.) HVB határozat Rácz Róbert polgármesterjelölt nyilv. vételéről

- 6/2024.(V.6.) HVB határozat Szuchy Péter képviselőjelölt nyilv. vételéről

- 7/2024.(V.6.) HVB határozat Baradits Bulcsu László képviselőjelölt nyilv. vételéről

- 8/2024.(V.6.) HVB határozat Fehérné Rácz Erna Bernadett képviselőjelölt nyilv. vételéről

- 9/2024.(V.6.) HVB határozat Furján Gergely képviselőjelölt nyilv. vételéről

- 10/2024.(V.6.) HVB határozat Kiss Zoltán képviselőjelölt nyilv. vételéről

- 11/2024.(V.6.) HVB határozat Domokos Krisztián képviselőjelölt nyilv. vételéről

- 12/2024.(V.6.) HVB határozat az egyéni listás jelöltek sorsolásáról

- 3/2024.(V.14.) HVB jegyzőkönyv

- 13/2024.(V.14.) HVB határozat polgármesterjelöltek szavazólapjának jóváhagyása

- 14/2024.(V.14.) HVB határozat képviselőjelöltek szavazólapjának jóváhagyása

4/2024.(VI.10.) HVB jegyzőköyv

- 15/2024.(VI.10.) HVB határozat a polgármesterválasztás eredményének megállapításáról

- 16/2024.(VI.10.) HVB határozat a képviselőválasztás eredményének megállapításáról

5/2024. (VI.20.) HVB jegyzőkönyv

Abdai Helyi Választási Iroda vezetője: dr. Dukkon Eszter jegyző
címe: 9151 Abda, Szent István u. 3. 
telefonszáma: 96/553-231; 20/483 8912
elektronikus levélcíme: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Választási Iroda vezetőjének általános helyettese: Baksa Péter aljegyző
telefonszáma: 96/542-050; 20/801 8811
elektronikus levélcíme: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Választási Iroda vezetőjének pénzügyi helyettese: Berkes Katalin pénzügyi ügyintéző
telefonszáma: 96/553-232
elektronikus levélcíme: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    
Választási Iroda munkatársa: .......................... ügyintéző
telefonszáma: 96/553-240 
elektronikus levélcíme: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Abdai Helyi Választás Iroda vezetőjének döntései, közleményei:

- 2/2023.(X.30.) HVI határozat a képviselő-testületi tagok számának meghatározásáról

-  2/2024.(IV.04.) HVI közlemény a szükséges ajánlások számáról (polgármester, képviselő)

- Választási ügyelet ajánlóívek kiadás céljából 2024. ápirlis 20-án 08:00 és 16:00 óra között

Feltöltés alatt...

Feltöltés alatt...

Feltöltés alatt...

Hamarosan...

Az oldal üzemeltetője ezúton tájékoztatja a Weboldal (a továbbiakban: Weboldal) látogatóit a személyes adatok kezelése körében követett gyakorlatáról, az adatok védelme érdekében megtett szervezési és technikai intézkedéseiről, valamint a látogatók ezzel kapcsolatos jogairól, és azok érvényesítésének lehetőségeiről.

Az adatok kezelője a Börcs Község Önkormányzata (a továbbiakban: Üzemeltető) (székhely: 9152, Börcs, Erzsébet tér 4.) 

Amennyiben a(z) Üzemeltető a Weboldal látogatójától (továbbiakban: Felhasználó) bármilyen célra személyes adatokat kér, az alábbi rendelkezések az irányadók.

Jelen Adatvédelmi nyilatkozat az Üzemeltető Weboldala használatakor a Felhasználó esetlegesen megadott személyes adatainak kezelésére, feldolgozására, nyilvántartására vonatkozó alapvető információkat tartalmazza.

Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel adatainak kezelésével kapcsolatban, kérjük, hogy a Weboldal használata előtt vegye fel a kapcsolatot ügyfélszolgálati osztályunkkal.

Az Adatvédelmi nyilatkozat bármikor módosításra kerülhet, a Felhasználó köteles időről időre ellenőrizni a Weboldalt, biztosítandó, hogy az esetleges változásokról tudomással bírjon. Az Adatvédelmi nyilatkozat 2015. június 1. napján lépett hatályba. A Weboldalon megadott személyes adatainak kezelésért az Üzemeltető felelős.

A Weboldal használatához a Felhasználónak általában semmilyen adatot nem kell megadnia.

A Weboldal megtekintése során automatikusan rögzítésre kerül a Felhasználó látogatásának kezdő és befejező időpontja, illetve egyes esetekben - a Felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az operációs rendszer típusa. Ezen adatokból a rendszer automatikusan statisztikai adatokat generál. Az Üzemeltető ezen adatokat nem kapcsolja össze személyes adatokkal. A Weboldal bejelentkezés esetén session ID-t küld, ami a Weboldal elhagyásakor automatikusan törlődik.

A Weboldal használatához megadott adatok kezelése a felhasználó önkéntes hozzájárulásával történik.

Az Üzemeltető kéri, hogy "Kiskorúak" - a vonatkozó helyi jogszabályok meghatározása szerinti - jogügyleteket (vásárlás vagy bármilyen más ügylet) szülő vagy törvényes képviselő engedélye nélkül ne tegyenek.

Az adatkezelés, a Weboldal szolgáltatásait igénybevevő regisztrált Felhasználók, valamint és az Üzemeltető közötti folyamatos kapcsolatot és a közvélemény kutatást szolgálja. Továbbá kizárólag abból a célból használja és kezeli, hogy magasabb szintű szolgáltatást tudjon a Felhasználó részére nyújtani, különösen az alábbi területeken:

A látogatás időpontja, valamint a böngésző és operációs rendszer típusának felvétele és tárolása kizárólag statisztikai célokat szolgál.

Az Üzemeltető a megjelölt céloktól eltérő célra a személyes adatokat nem használja. Az így megadott adatok kezelése a Felhasználó önkéntes hozzájárulásával történik.

Az Üzemeltető a Felhasználókra vonatkozó valamennyi adatot és tényt bizalmasan kezel, azokat kizárólag a szolgáltatásai fejlesztéséhez, a hirdetési felületek értékesítéséhez és saját kutatás, statisztika készítéséhez használja fel. Az ezekről készült kimutatások publikálása csak olyan formában történik, amely nem alkalmas az egyes Felhasználók egyedi beazonosítására.

Személyes adatait hozzájárulása nélkül az Üzemeltető nem továbbítja, nem teszi közzé, nem adja el, illetve nem adja bérbe és harmadik személy részére nem teszi hozzáférhetővé, ha csak ezen Adatvédelmi nyilatkozatban foglalt célok miatt szükséges, vagy azt jogszabály írja elő.

Amennyiben az Üzemeltető tájékoztatást kívánna nyújtani azokról a termékekről és lehetőségekről, amelyek érdekelhetik a Felhasználót, ilyen jellegű tájékoztatást levélben, telefonon, faxon vagy e-mailben küld a Felhasználó részére, kivéve, ha ezek közül valamelyiket preferenciaként megjelölte.

Amennyiben a Felhasználó azért adta meg személyes adatait, hogy e-mailben kapjon tájékoztatást az Üzemeltető szolgáltatásairól, továbbra is e-mailben fogja ezt elküldeni a részére, hacsak kifejezetten ennek az ellenkezőjét nem kéri. Egyéb esetben, amikor személyes adatait adja meg az Üzemeltető részére, lehetősége van kiválasztani, hogy szeretné-e az ilyen jellegű tájékoztatókat e-mailben is megkapni.

A session ID-k a Weboldal elhagyásakor automatikusan törlődnek.

Az Üzemeltető nem vállal felelősséget a már törölt, de az internetes keresőprogramok közreműködésével mégis archiválásra került, korábbi oldalaiért. Ezek eltávolításáról a keresőoldal működtetőjének kell gondoskodni.

A Felhasználók által megadott személyes adatokhoz az Üzemeltető munkatársai férhetnek hozzá.

Személyes adatokat a megjelölteken kívül harmadik személyeknek az Üzemeltető nem ad át. Ez nem vonatkozik az esetleges, törvényben előírt, kötelező adattovábbításokra, amelyekre csak rendkívüli esetekben kerülhet sor. Az Üzemeltető az egyes hatósági adatkérések teljesítése előtt minden egyes adat tekintetében megvizsgálja, hogy valóban fennáll-e az adattovábbítás jogalapja.

Az adatkezelés jogalapja a Felhasználók önkéntes hozzájárulása.

Személyes adataik kezeléséről a Felhasználók tájékoztatást kérhetnek. Az Üzemeltető kérésre tájékoztatást ad az érintettnek az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az Üzemeltető nevéről, címéről (székhely: 9152, Börcs, Erzsébet tér 4.) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A tájékoztatás az Üzemeltető postai címén, illetve az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen kérhető.

Ugyanezeken az elérhetőségeken kezdeményezheti a Felhasználó személyes adatainak helyesbítését és törlését is.

A Weboldal szolgáltatásainak nem megfelelő igénybevétele esetén, valamint a Felhasználó saját kérésére a hozzá tartozó adatokat töröljük. A törlésre a törlési igény megkezdésétől számított következő munkanapot követő 24 órán belül kerül sor.

Személyes adatainak biztonságára az Üzemeltető nagy hangsúlyt fektet. Azért, hogy megakadályozzuk a személyes adatokhoz történő jogosulatlan hozzáférést, megfelelő fizikai, elektronikus eljárást alkalmazunk az on-line beérkezett adatok védelméért és biztonságáért.

Az a Felhasználó, aki úgy érzi, hogy az Üzemeltető megsértette a személyes adatok védelméhez való jogát, igényét polgári bíróság előtt érvényesítheti, vagy kérheti az adatvédelmi biztos segítségét is. Az erre, valamint az Üzemeltető kötelezettségeire vonatkozó részletes törvényi rendelkezéseket a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény tartalmazza.

Az Adatvédelmi nyilatkozat kialakításakor az 1992. évi LXIII. számú - személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló; illetve az 1998. évi VI. számú az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során - törvényt vettük alapul.

Az Internet használatával együtt járnak különböző, a magánszférát fenyegető veszélyek.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a Weboldalon leírt véleménye személyes adat, amelyből különleges adataira, akár származására, politikai véleményére is lehet következtetni. Ezen adatok mindenki számára megismerhetővé válnak.

Javasoljuk, hogy személyes adatai védelme érdekében használjon PET technológiát (Privátszférát erősítő technológia). Számos honlapon talál erre vonatkozó információt.

Fontosabb webcímek

Privátszférát erősítő technológia

• Privacy Enhancing Technologies
• Free Privacy Enhancing Technologies

Adatvédelmi információk

• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

A www.borcs.hu weboldal  Börcs Község Önkormányzatának hivatalos honlapja.

A www.borcs.hu weboldal alapítója Börcs Község Önkormányzata (Székhely: 9152, Börcs, Erzsébet tér 4. adószám: 15370158-2-08, Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Telefon: 96/553-240)

A kiadó/weblap üzemeltetője:

Börcs Község Önkormányzata
9152, Börcs, Erzsébet tér 4.
Telefon: 96/553-240
Adószám: 15370158-2-08

A tárhely szolgáltatója:

Cégnév: Farkas Imre ev.
Székhely címe: 9024 Győr Nádor utca 11. 00 em. 3 ajtó  
Adószám: 46616700-1-28
Cégjegyzékszám/nyilvántartásba vételi szám: 2780164

Honlap design:

Cégnév: Bólya Gábor ev.
Kapcsolat: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Cégjegyzékszám/ nyilvántartásba vételi szám: 4802457
Adószám: 47185951-1-28

Az oldal esetleges hibás működésével kapcsolatos észrevételeit a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre küldje. 

A weboldal tartalmával kapcsolatos észrevételeit a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre küldje.

Köszönjük, hogy meglátogatta oldalainkat!

A www.borcs.hu Börcs Község Önkormányzatának weboldala. Tulajdonosa a Börcs Község Önkormányzata. A weboldalt Börcs Község Önkormányzata működteti.

A www.borcs.hu weboldalon található összes szöveg, kép, grafika, hangfájl, videó fájl és elrendezésük mind a szerzői jogvédelem, és más szellemi tulajdon védelme alá tartoznak. A honlap szöveges, audio, illetve vizuális tartalma bárki által szabadon felhasználható, idézhető és többszörözhető - feltéve, hogy a további felhasználás nem üzleti, kereskedelmi célból történik, és a forrás feltüntetésre kerül.

A honlapon elhelyezett közlések a nyilvánosság tájékoztatását szolgálják, és semmilyen módon nem kötik Börcs Község Önkormányzatát. A honlapon elhelyezett egyetlen közlés sem tekinthető szerződési ajánlatnak vagy szerződési ajánlat elfogadásának.

Mindent megteszünk azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállalunk bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért.

Az Börcs Község Önkormányzata fenntartja a jogot, hogy a honlap tartalmát részben vagy egészben bármikor megváltoztassa. A honlapon elhelyezett linkkel hivatkozott, harmadik személy által fenntartott külső oldalak tartalmáért Börcs Község Önkormányzatát semmiféle felelősség nem terheli.

A honlapunk linkjei elhelyezhetők más online szolgáltatásokban, de fenntartjuk magunknak a jogot, hogy a méltatlan környezetbe helyezett kapcsolódás ellen kifogást emeljünk, és annak megszüntetését kezdeményezzük

Kapcsolat

Börcs Község Önkormányzata 
9152, Börcs, Erzsébet tér 4.  
Tel.: 96/553-240
E-mail:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Abdai Közös Önkormányzati Hivatal
Kirendeltség Börcs, Erzsébet tér 4.
igazgatás: Ivánkovits Zsoltné
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
skype:ivankovitsne.igazgatas.borcsph
adó: Varju Gyula Csabáné
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
skype: varjune.ado.borcsph

Ügyfélfogadási idő Börcsön:
hétfő: 8-18 óráig
kedd-csütörtök: 8.00-16.00 óráig
péntek: 8.00-12.00 óráig

Kérem válasszon dokumentumot!

Kérem válasszon évszámot!

Börcs községben az egyik legfiatalabb  egyesület. Tagságát az átalakuló nyugdíjas egyesület , a vöröskeresztesek, valamint az újonnan csatlakozók teszik  ki.  Az átalakulás 2020 januárjában került beadásra.

Múltunk még ebben a formában nincs, csak terveink az elkövetkezendő hónapokra, évekre.

Az Egyesület elsődleges célja a társadalom egészséges, környezetkímélő, fenntartható fejlődést szolgáló életmódra, gondolkodásra történő nevelése, a környezeti értékek megőrzése, védelme és fejlesztése, az emberek önismeretének fejlesztése és a községünkben lebonyolításra kerülő rendezvényeken való aktív szervező és segítő részvétel.

Tervezett tevékenységi körünk:

• szűrővizsgálatok szervezése
• a környezettel és természetvédelemmel kapcsolatos programok szervezése, lebonyolítása / pl. a Föld napja alkalmából szemétszedés a ki-és bevezető utak mentén
• Természetközeli turizmus , vízi -és szabadidős sportok népszerűsítése
• Közösségi munkálkodás, közösségi programok, kulturális rendezvények lebonyolítása
• A településen megrendezésre kerülő rendezvények támogatása, színvonaluk emelése, újak létrehozása és ezáltal a közösség építése.
• Kézműves hagyományok őrzése, átörökítése, bemutatása.
• Családok , baráti társaságok összetartozására irányuló szabadidős programok szervezése . Pl. Családi nap
• Azonos érdeklődésű körű emberek részére szakkörök, filmestek szervezése
• Szépkorúak felkarolása, részükre szórakoztató, csoportos programok szervezése / Pl. Idősek napi ünnepség, színházlátogatás, nótaest
• Hátrányos helyzetű csoportok, családok segítése
• Hazai és külföldi civilszervezeti partnerkapcsolatok kiépítése, a már élő    kapcsolatok ápolása 

Hívjuk és várjuk tagjaink közé mindazokat, akik a fenti célokkal azonosulni tudnak, tevékenységünkben szívesen részt vennének akár tagként, akár pártoló tagként!

Az alapszervezet vezetőségi tagja:

elnök: Gyurósné Gősi Katalin

alelnök: Inotai Erika Katalin

titkár: Dékány Imréné

Székhelye:

9152 Börcs Erzsébet tér 4.

Elérhetőségeink:

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Telefon: +3630 4323756

Hamarosan...

A közművelődés intézményi feltételeit az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér biztosítja, mely a változó igényekhez alkalmazkodva a közösségi ház funkció mellett klasszikus közművelődési feladatokat lát el. Helyet biztosít továbbá a községben működő egyesületek, civil szervezetek számára, illetve nagyobb kulturális rendezvényeknek, a művészeti csoportok foglalkozásainak, táncos és műsoros előadásoknak, rendezvényeknek.

2012-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében sikerült egy régi szolgálati lakosokból, Orvosi rendelőből, amely később könyvtárként ezután pedig 1998- 2012 között Teleházként funkcionáló épület együttesből kialakítani a mai IKSZT-t (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér). Ezt követően 2013-ban saját erőből elkészült az épület mögött a rendezvény udvar, amely számos civil és magán rendezvénynek ad, adott otthont.

Elérhetőség:

Telefonszám: 06-20-2222-584
Email cím:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Nyitvatartás

hétfő:             9:00 - 12:00
kedd:           13:00 - 17:00
szerda:          9:00 - 13:00
csütörtök:      9:00 - 12:00
péntek:        13:00 - 17:00
szombat és vasárnap: ZÁRVA, nyitva csak előre egyeztetett időpontban rendezvény és terembérlés esetén.

Rendezvények, teremfoglalások és egyéb szolgáltatások (pl. másolás, számítógép használat stb.) igénybevétele kapcsán fenti telefonszámon lehet egyeztetni.

További információ: https://www.facebook.com/ikszttelehazborcs/

Hamarosan...

Egy vállalkozás üzemeltetése sosem egyszerű feladat, de a helyi iparűzési adó bevallás már nem jelent gondot. Intézze hivatalos ügyeit elektronikusan!

Egy új iroda berendezése sosem egyszerű feladat, de az adóegyenleg lekérdezése már nem jelent gondot.
Intézze hivatalos ügyeit elektronikusan!

Az új szokások kialakítása sosem egyszerű feladat, de a gépjárműadó mentesség bejelentése már nem jelent gondot.
Intézze önkormányzati ügyeit elektronikusan!

Egy szálláshely beindítása sosem egyszerű feladat, de annak nyilvántartásba vétele már nem jelent gondot. Intézze önkormányzati ügyeit elektronikusan!

Egy esküvő megszervezése sosem egyszerű feladat, de a születési anyakönyvi kivonat kiállítása már nem jelent gondot. Intézze önkormányzati ügyeit elektronikusan!

Egy vállalkozás bővítése sosem egyszerű feladat, de a behajtási engedélyek kérése már nem jelent gondot. Intézze önkormányzati ügyeit elektronikusan!

A továbbtanulás finanszírozása sosem egyszerű feladat, de a szociális támogatási kérelem benyújtása nem jelent gondot. Intézze önkormányzati ügyeit elektronikusan!

• Letöltés (.pdf) -->

A klub 1991 októberétől működik. A zenés tornákat Preisz Mária tartja heti két alkalommal a tizenöt-húsz fős csapatnak.

A klub létrejöttét az motiválta, hogy összehozza a különböző korosztályú, az egészséges életmód iránt érdeklődő emberke.

Hagyományossá vált évzáró kirándulások még színesebbé teszik a Klub működését.

Preisz Mária
Preisz Mária vezető
9152 Börcs, Erzsébet tér

Készítette: Néma Sándor, Szalai Attila

Bevezető

Földrajzi környezet

Börcs település a Kisalföldön, Győr-Moson-Sopron megyében, a Rábca folyó mellett, Győrtől nyugatra, légvonalban 9,5, műúton 11,7 km-re fekszik.
A tájbeosztás szerint kistáj, a Mosoni-síksághoz tartozik, határát az M 1-es autópálya szeli ketté.
A község keleten Abdával, északon Öttevénnyel, nyugaton Mosonszentmiklóssal, délen Rábapatonával és Ikrénnyel határos. Börcs területe 1277 ha, vagyis 12,77 km2. E területen 997 ember él (2001-es adat). A település Győr vonzáskörzetéhez tartozik, illetve az abdai körjegyzőség része.
A község, bár Győrhöz nagyon közel van, mégis nehezen megközelíthető, mert a fő közlekedési útvonalak elkerülik.
Az M 1-es autópályának nincs leágazása Börcsre, a Budapest-Győr-Bécs útvonalhoz Abdán keresztül csatlakozik. Börcs és az útvonal távolsága 3,5 km. A községhez legközelebb légvonalban 1,1 km-re fekvő Győr-Sopron útvonal van. A Rábca folyót átívelő híd 2000-ben épült meg, s azóta Börcs már nem zsákutcás település.

A kezdetektől 1688-ig

A Rábca északi partján az áradásos területből egy nagyobb domb emelkedik ki, ezen épült Börcs község.
Az új kőkorszakból az ősember kőeszközeit találták meg a község határában, sajnos a lelőhelyet nem jelölték meg pontosan. E korból három vésőt találtak.
A középkorban víz nem járta környezetben, jelentősebb magaslatokon alakultak ki a települések. Míg a Szigetközre, s a környező falvak közül, Abdára és Öttevényre, illetve Kunszigetre az állandóan változó vízjárások miatt a helyváltoztatás volt a jellemző, addig Börcs végig ezen a dombon maradt. A vízmentes területeken alakultak ki a szántóföldek is.
A korai oklevelek valószínűsítik azt a tényt, hogy Börcs már a 12-13. század fordulóján lakott terület volt, ugyanis az első okleveles említés nem azt jelenti, hogy a falut akkor alapították, nyilván, az annál korábbra tehető.
Börcs települést, sokáig úgy hitték, egy 1226-os oklevél említi először. Ezt a téves értelmezést Győrffy György Magyarország Árpád-kori történeti-földrajzi művében megcáfolta...

A település nevének eredete

A település nevét az évszázadok során a következőképpen említik az oklevelek: 1279-ben Beerc, 1283-ban Berch, 1489-ben Beerch. A 18. és 19. században is több variációja volt a falu nevének: 1773-ban Börcs és Rundenturn, 1780-81-ben Runden thurn, 1785-86-ban, és 1882-ben Börcs, 1786-ban Börcsch, 1787-ben Bőrts, 1808-ban Börcs és Rundenthurn, 1828-ban Börts, Rundenthurn, 1863-ban Börts. 1908-ban a községi törzskönyvbizottság a Börcs változatot fogadta el, s ezt használják napjainkban is.
A helynév valószínűleg a ma már nem használatos Bér személynévből ered, de lehet a Bertalan személynév egyszótagos változata is, azaz Ber. A név végén olvasható „cs” (azaz Bercs) a kicsinyítő képzős változat. Van olyan elképzelés is, hogy a német eredetű Bertsch személynévből eredt.
Mindenesetre tény, hogy az első Árpád-kori eredetű kápolnájának védőszentje Szent Bertalan volt.
Az első okleveles említés nem azonos a település létrejöttével, ez történhetett évtizedekkel vagy akár évszázadokkal korábban is.
Mindenesetre 1279-ben Börcsi Pongrác Márton és István és Győr nembeli Konrád beleegyeztek a Moson megyei Gesztence eladásába. A későbbi feljegyzések szerint Gesztence fele a Börcsieket illeti.
1324-ben Börcsi Csépán udvarbíró járt el ura, Héder nembeli Dénes és fia, Miklós Győr megye ispánja ügyében, testvérük Lóki Hektorné 25 márkás ügyében.
A község 1468 előtt a zirci cisztercita apátság és a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Utóbbiaknak már kastélyuk is állt ez időben a faluban.
1489-ben Börcs csere útján a győri püspök birtokába került, s ennek tulajdonában is maradt az 1945-ös földosztásig.

1526-tól 1688-ig

A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én nemcsak egy vészes csatavesztés volt, amit II. Lajos király halála is súlyosbított, hanem a magyar királyság bukása, s az ország három részre szakadásának kezdete.
Az ország középső részén épült ki a török ellen az új végvári vonal, s fenntartásuk már a Habsburg királyok, egyben a német-római birodalom császárának segítségén múlt. Ilyen a birodalom fővárosát, Bécset védő főkapitányság székhelyévé vált a 16. század második felében kiépülő új-olasz bástyás győri vár. Ez a változás meghatározta a környező települések, így Börcs életét is.
A török jelenléte, az állandó háborús viszonyok, kisebb-nagyobb összecsapások, portyázások nagyban befolyásolták a falu életét, ennek bemutatására hívjuk tanúságul a 16. századi portális adóösszeírásokat.

16. századi portális adóösszeírások Börcsön

Az összeírásokból látható, 1531 után több, mint harminc évig nem volt lakott település, de mindenesetre nem rendelkezett adóképes lakossággal. Később a templom mellé épített őrtorony és a falu sánccal való körbekerítése stabilizálta a község népességét. Börcsön 1571-ben húsz egésztelkes jobbágy és öt háznélküli zsellér lakott, a dicator megjegyzi, hogy a község az adófizetés alól fel van mentve.
Bécs védelmére fontos erődített hellyé építették ki Győr városát a 16. század második felében. Majd megszervezték a várat övező települések kőépítményeinek – általában templomok, templomromok – megerősítésével a környék megfigyelését és védelmét a kisebb rajtaütésektől. Ezért Győr körül 1577-re már a következő tarisznyavárak álltak, általában 10-50 főnyi őrséggel: Andrásvára (Győrszentiván) kismegyeri tarisznyavára (ma templom áll a helyén), Világosvár (Ménfő melletti hegyen), Baráti falu temploma (ma Győrújbarát), Gyirmót (ma Győr város része), Ikrény, Mérges régi temploma, abdai átkelőhelynél álló várta.
Már ekkor hangsúlyozták, fontos lenne a dombon álló börcsi, feltehetőleg román kori kőtemplomot vagy kápolnát megerősíteni, s ezzel a győri vár körül húzódó védő- és megfigyelő pontokat teljessé tenni. A terv megvalósítására 1588-ban került sor, a vármegye a kőtemplom mellé egy kerek őrtornyot építtetett, s a templomot földsánccal vette körül. E kerek őrtorony adta német nevét a falunak, ugyanis Rundenthurm magyarul kerektornyot jelent.
Jókai Mór a Névtelen vár című művében, 1877-ben a következőképpen ír Börcsről: „Kicsiny falu az a Rábca partján, de van egy nevezetes emléke. Egy tágas kerek sánc, melynek közepén áll a templom. A hajdani török-kuruc-labanc világban ide szokott menekülni a falu népsége, s védte magát a száguldozó csapatok ellen. Ezért hiják tán németül Rundenturmnak.”
A német katonák 1590-ben bosszúból, mivel a börcsiek nem fizették a zsoldot, felgyújtották a falut. Mégis, mint láthatjuk a portális összeírásokban, 1593-ban már három portával szerepelt. Valószínű, Börcsre igazi pusztulás Győr török általi 1594-es elfoglalásakor várt. Az újratelepülésre is a győri vár 1598-as elfoglalása után került sor, s a kisebb-nagyobb meneküléseket, futásokat leszámítva a település lakosságának nagy része visszatérhetett lakóhelyére. Ilyen volt például 1683-ban, amikor a Bécs ostromára induló törökök elől az emberek kénytelenek voltak elhagyni a falut, a Hanságba és a Rábca mocsarába menekülnek.
A török világhoz kapcsolódik egy monda is. Miután a törökök 1594-ben elfoglalták Győrt, a börcsiek építettek egy őrtornyot a templom mellé. Innét figyelték a határt, s ha ellenség jött, riasztották a lakosságot. Egy alkalommal megtámadták a Lébény felől érkező törököket és kiszabadították a foglyokat, köztük a lébényi uraság szép, fiatal feleségét. Hálából az úr – Győr felszabadulása (1598) után – győri keresztet emelt, ami ma is megtalálható a börcsi temetőben. Az további vizsgálódást igényel, hogy ez valójában győri kereszt-e.
A 17. század első felében a következő portaszámokat írták össze: 1622-ben hármat, 1630-ban szintén hármat, 1638-ban 31-et. Az összeírás szerint a 17. század első felében a falu valószínűleg állandóan lakott volt, s csak időlegesen menekültek vagy bujdostak el a börcsiek.
A 17. századból, feltehetőleg az 1640. és 1670. között keletkezett összeírás szerint, a következő börcsi fegyverviselő személyeket és az őket elszállásolókat ismerjük: "Kokas Mihál, Doktor István, Szalaij Mihál, Marocz János, Varga György, Káldi Peter, Kis Michál, Varga András, Kis Miklós, Marocz István, Varga János, Gőre János, Varga Péter, Kis István, Kozma Jóseph, Varga Lőrinc, Buzgó Tamás, Káldi Michael, Naszádos Peter, Kis István, Varga Márton, Új Jakabnénak lakója, Buzas Peter, Fodor Mátyás, Szabó Mihaly, Máte Mortony Fülöp Mihály, Kovács István, Nagy Mihály, Szabó Márton, Kovács Miklós, Kűszeghy Mihály, Pál deak, Szalay György falu bírája". Az említett családok közül ma is élnek Kokasok, Vargák, Káldik, Kissek, Kozmák, Szabók, Kovácsok, Nagyok és Szalayak Börcsön.
Buda 1686-os és Székesfehérvár 1688-as visszafoglalása békét hozott Északnyugat-Dunántúlnak. A békeidőben megkezdődött a falvak életének újraindítása és betelepítése. E folyamatban az állam és a birtokosok is érdekeltek voltak, hiszen növekedett az adóbevételük, jövedelmük.
Az 1698-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv a következőképpen emlékezett meg Börcsről: „A győri püspök faluja. Régi, vár módjára épült kápolnája ellenséges támadások alkalmával menhelyül szolgált a lakóknak. 1668-ban ezt a kápolnát szépen restaurálták, de azóta az idők viszontagságai, különösen pedig a legutóbbi török támadás [1683 Bécs ostroma] következtében annyira tönkrement, hogy a falai mintegy négyfelé váltak, megrepedtek, és a teljes összeomláshoz állanak közel. Pedig kár volna, ha ez az erős boltozat leomlana, mert egy kis áldozattal még most jó karba lehetne helyezni. Ezt azonban a jelenlegi ínséges időkben a lakosok maguk nem tudják elvégezni."

1686-tól 1848-ig

A 18. század a Rákóczi szabadságharc leverése után nyugalomban telt el, egészen 1809-ig, Napóleon magyarországi hadjáratáig, ellenséges katona nem járt hazánk földjén. Ez a korszak volt Magyarország békés gazdasági fejlődése, a falvak újratelepítése, az elvadult bozótosok kiirtása, s szántófölddé, legelővé, azaz kultúrtájjá alakítása.
Az összeírások adataiból látható, a békés 18. század első fele a gazdasági fejlődés kora volt Börcs életében is. Az 1715-ös 800 pozsonyi mérős vetésterület 1720-ra 1200-ra, 1747-re 1760-ra nőtt, s gyarapodott a legelő terület is. Természetesen ezzel párhuzamosan nőtt a jobbágyok száma is, az 1715-ös 16 adózó főről 1747-re 19-re. Az adózók által használt földterület nagysága 50 pozsonyi mérőről 1747-re 86 pozsonyi mérőre nőtt. Közel 30 év alatt a zsellérek száma az 1715-ös kilencről 1747-re 26-ra emelkedett, majd 1767-re, azaz az úrbérrendezéskor számuk már elérte a 35-öt. Természetesen 1848-ig tovább folytatódott a fokozatos növekedésük.

Az 1715-20. évi összeírás börcsi eredményei

A település gyors fejlődését bizonyítja, hogy 5 év alatt másfélszeresére nőtt a növénytermesztés. A lakosságon belül gyarapodott a telekkel rendelkező jobbágyok száma, s csökkent a föld nélküli zselléreké.

Az 1747. évi börcsi adóösszeírás

A XVIII.sz. közepéig tovább folytatódott a mezőgazdaság fejlődése, nőtt a megművelt terület nagysága, viszont csökkent a legelőterület. A telkes jobbágyok száma nagyjából nem változott, viszont nőtt a házas és háztalan szelléreké.

Az 1747-es összeírás összesített eredeménye

Minden összeírás megemlíti, hogy a község földje első osztályú, s termékenységét a Rábca folyó áradásainak is köszönheti.
A mai árvízvédelmi rendszer kiépülése előtt szabad átjárás volt az egyes folyók, így a Rábca és a Rába között is. Az egyes faluhatárokat, így Börcsét is, az egykori folyómeder, jelen esetben a Rábca medre, illetve ennek változásai határozták meg.
Az áradó Duna visszaduzzaszthatta a mosoni ágon keresztül a Rábát és a Rábcát is, így akár a Hanságba is visszafolyhatott a víz.

Az úrbéri rendelet

Mária Terézia 1767-ben kiadta híres úrbéri rendeletét, melyben az uralkodó szabályozta a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Célja elsősorban az állami adóalany, a jobbágy védelme volt, ezért megtiltotta a jobbágytelek elvételét és maximálta a jobbágyterheket.
Győr megyében az egésztelekhez az egy hold belső telken kívül 20; 22; 24 hold szántó és 6-8-10 kaszás rét járt. Az egész telek nagysága 27 holdtól 35 holdig terjedt, így az átlagos egész telek nagysága 31 hold volt.
A Győr megyében összeírt 1297 egésztelek 2107 telkes jobbágy közt oszlott meg. Egy telkes jobbágyra átlag 0,61 nagyságú telek jutott, azaz kb. 19,5 hold.
Az 1000 holdasnál nagyobb birtokon általában 20%-kal volt magasabb a telekátlag.
Az úrbérrendezés idején a megye legnagyobb földesura a győri káptalan (8263 hold úrbéres föld), második a bencés rend, harmadik a Viczay család volt.

A telkes jobbágyok rétegződése 1767-ben Börcsön

* Börcs határának földjét az összeírók I. osztályúnak minősítették. Így egy egész telekhez, 1 hold belsőség, 20 hold szántó és 10 hold legelő járt.

1767-re a faluban 16,9 telek oszlott meg 53 úrbéres közt. Közülük 18 házatlan, 17 házas zsellér volt, 18-an tartoztak a telkes jobbágyok kategóriájába. Egy egész telek 1 hold belsőségből, húsz hold szántóból, tíz hold rétből, azaz összesen 31 holdból állt. A beltelek nagysága a gyakorlatban nem érte el a 0,6 holdat. Az 53 úrbéres közül 18 volt a telkes jobbágy, 17 a házas és 18 a házatlan, azaz vagyontalan zsellérek száma.
A jobbágyok a falu határában 538 holdat használtak, ebből 11 hold volt a belterület, 413 hold szántóföld és 114 hold a rét.
Az 1768. június 10-re kiadott úrbárium szerint a börcsi helységben egy egész jobbágy telek egy hold beltelekből, 20 hold szántóból, 10 hold rétből, azaz összesen 31 hold földből állt.
Bort a jobbágyok karácsony napjától, Szent Mihály napjáig (szeptember 29-ig) árulhattak, utána e jog a földesurat illette.
A börcsi egész helyes gazdák robotja heti egy, azaz évi 52 napra rúgott, ha saját vonósmarháival és szekerével, ekéjével, vagy boronájával állt a földesúr rendelkezésére. A szerszám megválasztását mindig a mezőgazdasági munka jellege határozta meg. A robot idejébe beszámított a munkába menetel és visszajövetel is.
Ha kézzel szolgált valaki, akkor heti két nappal tartozott, azaz évi 104 napon robotolt urának.
Minden jobbágy és házas zsellér évente egy forintot volt köteles fizetni földesurának két részletben, első felét Szent György napra (április 24-re), második részletet Szent Mihályra (szeptember 29-re). Az egész helyes gazda a fentieken kívül tartozott esztendőnként urának adni két csirkét, két kappant, 12 tojást, egy ittze vajat.
Az egésztelkes ezen kívül terméséből és állataiból kilenceddel tartozott földesurának. (Az egyháznak, a győri püspökségnek ugyancsak járt a tized.)

II. József a vármegyékkel szigorúan ellenőriztette, hogy az úrbáriumban előírt jobbágyterheket a földesurak betartják-e. Egy ilyen falusi bíró által fogalmazott jelentésen maradt fenn Börcs első pecsétje, ez köralakú poncolt díszítéssel övezett jelvény volt. Csillagokkal negyedelt köriratában: „PAGUS * BÖRCS * ANNO * 1698 *” szöveg olvasható. Pecsétmezejében lebegő, felfordított csoroszlya és ekevas között búzaszál látható. Mérete 23 mm.
A 18. században történt változást, fejlődést Börcsön, Vályi András így foglalta össze, Magyarország leírása című művében, 1786-ban: „Magyar falu Győr vármegyében, földes Ura a Győri Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik a Rabtza vizénél, Abdának szomszédságában, népes lakosaival, s termékeny szántó földeivel, kerek, és tornyos templomáról nevezetes, mellyet lakosai a Törökök kitsapásai ellen építettek, abba rejtvén feleségeiket s gyermekeiket; Rákótzynak párt ütésekor a Magyarok itt erősítették meg magokat, s által járást készítettek, a lellyebb fekvő környékeknek elfoglalása végett. Határja termékeny, vagyonnyai külömbfélék, jó tulajdonságaiért, első osztálybéli.”
A napoleoni háborúk idején nagyarányú mezőgazdasági fellendülés következett be. Megnőtt a kereslet a búza és egyéb agrártermékek iránt, ugyanis a szembenálló hadseregeket élelmezni kellett.
1809-ben a francia - osztrák háború Magyarországot is elérte. „Állítólag” Napóleon személyesen Börcsről irányította Győr ostromát. Ez eléggé valószínűtlen, hiszen a kismegyeri csatát közvetlenül nem ő vezényelte. Az iskola közelében álló "mérföldkő" - egyes vélemények szerint - francia mérnökök munkája, valójában az ekkor végzett katonai felmérés magassági pontját jelöli, így osztrák mérnökök készíttették.

1848-1849.

1848. március 15-e a börcsiek életét is alapvetően megváltoztatta. A győztes forradalom után – 1848. március 18. és április 7. között – a magyar országgyűlés a társadalmi és politikai élet reformját célzó törvényeket hozott, amelyet az uralkodó, V. Ferdinánd április 11-én szentesített. A törvények a feudális előjogok és a jobbágyság eltörlésén kívül megteremtették a népképviseleti országgyűlés feltételeit is. Természetesen a börcsiek számára a legfontosabb a IX. törvénycikkely, azaz a jobbágyfelszabadítás volt. Ennek értelmében az egykori jobbágyok tulajdonosai lettek az addig csak használatba kapott jobbágyteleknek, s eltörölték úrbéri szolgáltatásaikat is.
Az áprilisi törvények XX. törvénycikke a 20 és 50 év közötti férfiakat – ha 200 Ft értékű városi ingatlannal, falun pedig fél telekkel vagy évi 100 Ft jövedelemmel rendelkeztek – helyi rendfenntartó szolgálatra kötelezte. Ezzel létrehozták a nemzetőrséget, amely a polgári forradalmak idején sok országban, például Franciaországban, szerveződött. Feladata az volt, hogy megvédje a lakosságot az ellenforradalom visszatérni szándékozó híveivel szemben. A börcsi emberek a haza védelméből is kivették részüket.
Mészáros Sándor főszolgabíró 1848. szeptember 5-én 13 főről ad hírt, akiket soroztak, közülük kettő alkalmatlan, egyről nem állapít meg semmit a bizottság, kilencen alkalmasak. Döri Pál, Szombat Márton, Kozma Péter, Magyar József, Mészáros Ferenc, Molnár Márton, Varga János, Gyuros Antal (bár halványan beírták a neve mellé, alkalmatlan), Mészáros Mihály, Kóbor István. A névsort Somogyi Antal neve egészíti ki, de ez is utólagos bejegyzés. 1848. szeptember 10-én a börcsiek is részt vettek Győrben a városi második század zászlószentelésén.
A levert szabadságharc után, 1849-ben újra összeírták a honvédeket tartózkodási helyük szerint, Börcsön nyolc honvédről adtak hírt: Beke Márton, Döri Pál, Kultsár József, Szalai István, Landesz József, Varga Sándor, Somogyi István, Kurutz József.
A névjegyzéket az alábbi megjegyzés zárja: „jelentjük, hogy a fenn irtt egyéneken kívül senki más helységünkben nem tartózkodik.”

A falu története 1849-től 1945-ig

A dualizmuskori folyamszabályozások és mocsárlecsapolások nyomán gazdag termőterületek keletkeztek a Rába és a Rábca mentén is a 19. század második felében. Eltűntek a mocsarak és árterek, a legelők nagy részét feltörték, és szántóföldi művelés alá vonták.
Megszűnt a háromnyomásos gazdálkodás, eltűnt az ugar, ez mintegy harmadával növelte a megművelt területek arányát.
A korábban túlnyomórészt állattenyésztő börcsiek közül sokan áttértek a növénytermesztésre: a búza- és kukoricatenyésztés mellett megjelentek a napszámosoknak is munkát adó burgonya- és cukorrépatáblák is. Csökkent a juhok száma, nőtt a szarvasmarháké és a sertéseké.
A Kisalföld víz mentén élő lakossága az 1870-es évektől egészen 1950-ig jelentősen polgárosodott. Az állattartás, az árvízmentesítések ellenére is – mivel a legelőterületek nem váltak szárazzá, mint az Alföldön – továbbra is jól jövedelmező foglalkozás volt.
A szántógazdasághoz a folyó hordalékából, feltöltődéséből, szerves anyagokban gazdag, könnyen művelhető talaj alakult ki. A középkorban a vízmentes területeken alakítottak ki szántókat.
Fényes Elek „Magyarország geographiai szótára” című, 1851-ben megjelent művében a következő módon írta le a települést: „Börcs, … magyar falu, Győr vármegyében, Rábcza mellett, 384. katholikus., 111. evangélikus lakik. Határa igen termékeny, de az árvizektől sokat szenved. Az idevaló fiók katholikus szent egyházat a lakosok a török és kurucz háboruk alatt sánczokkal vették körül, s ugy oltalmazták magokat. Földes ura a győri püspök. utolsó posta Győr.”
Erről az alapról fejlődött tovább a dualizmusban a község.
A jobbágyság eltörlése, a polgári tulajdon kialakulását jelentette. Eddig ugyanis a jobbágy által használt föld a földesúr tulajdonában volt. Az 1853-as úrbéri pátens kettéválasztotta a földesúr és a volt jobbágyok földjét, s ez utóbbiak szabadon adhatók, vehetőkké váltak. E folyamatot az 1853-ban kiadott úbéri pátens szabályozta.

Börcs határa 1865-ben (1600 "négyszög" öles holdban)

Földművelés területe ágak szerint

A győri püspökség börcsi gazdasága az úrbéri per vége után 1365 hold területű, ebből a szántó 760 holdas volt. A Rábca által rendszeresen elöntött takarmány, köztük lucerna termelésre fordítottak 110 holdat, 20-at pedig kukorica termelésre. A fennmaradó 630 holdon nagyobb részt gabonát termeltek, de foglalkoztak bükköny és répa termeléssel is. Ugarnak évente 60 holdat hagytak meg.
A gazdaságot cselédek művelték meg. A napszám 1874-ben a férfiaknál novembertől márciusig 50 krajcár, a nőknél 35 krajcár.
Április elsejétől október végéig a férfiak 1 Ft, a nők 60 krajcár napszámot kaptak. Ez télen a férfiaknál 50, a nőknél 30 krajcárra csökkent. A cselédek számára nem volt rendszeresített nyugdíjalap, de az idősek és özvegyek "kegyelmi" segélyben, a gyermekek ingyenes oktatásban részesültek. Az orvosi segélyt, s adójukat is az uradalom fizette.
A gazdaság élén a jószágigazgató állt, ő felügyelte a gazdatisztet, a három kocsist, a tíz szekeres bérest, az öt ostoros bérest, a hat juhászt, az egy "faragó gazdát" és a mezőőrt. A munkák nagy részét még kézzel végezték.
A sorscsapások sem kímélték a települést, 1866-ban kolerajárvány, 1876-ban árvíz pusztította a falut. Ez utóbbinál több hétig állt a víz a földeken. 1878-ban Péter Pál napja (június 29.) után hosszú köd ülte meg a falut, s a termés nagy részét sem sikerült learatni. Mégis ez az év új korszakot jelentett, hiszen befejezték a Rábca szabályozást, a folyót új mederbe terelték. 1886-ban árvíz is pusztított, majd a falu nagy része leégett.

Az első világháború

Az első világháborúban szinte minden börcsi családból részt vettek katonák. Megfordultak az oroszországi csatatereken, Galíciában, a gyászos emlékű Doberdó-Isonzó-i frontokon, sőt Szerbiában is. 24-én hősi halált haltak, többen megsebesültek. Józsa József, Kozma Mihály és Maros Károly hősies helytállásért tagjai lettek a Horthy Miklós kormányzó által, 1920-ban alapított Vitézi Rendnek.

Nagyatádi Szabó István féle földreform

Az 1920-as földreform alapján az ország 16 millió katasztrális holdat kitevő mezőgazdasági területéből egy millió holdat osztottak fel 411 ezer igénylő között. Közülük mintegy 300 ezer szegényparaszt volt, akik egy-két holdat kaptak. A földosztás a családtagokkal együtt két millió embert érintett, de egy család eltartásához kb. öt hold kellett volna. Kedvezőbb helyzetben voltak az ún. vitézi telekhez jutottak. ők a Horthy Miklós általa alapított Vitézi Rend tagjai, akik kitűntek az első világháborúban, hősies helytállásukért 5-20 holdat kaptak.
A két világháború között a börcsiek többsége mezőgazdasági tevékenységet folytatott. 1938-ban 832 lakosból 713 volt az őstermelő, 64 iparos, és három kereskedő élt a faluban. A nem mezőgazdasággal foglalkozó börcsiek számát gyarapította a 15 közlekedési- és a 13 közszolgálati alkalmazott. A nyolc házicseléd mellett még két nyugdíjas élt Börcsön. Nyilván, a mezőgazdaságból élők többsége olyan kis- és törpebirtokos volt, aki kénytelen volt bérmunkát is végezni, hogy családját eltartsa.
A második világháborúban 28 börcsi vesztette életét, többségük a Donnál. 1945-ben a vesztett háború oltárán áldozatul akarták dobni a börcsi ifjakat, akik levente kiképzést kaptak. 1945 januárjában Németországba szállították őket, az Északi-tenger partjához Northorbe. Itt estek kanadai fogságba, egy társuk meghalt, a többiek szerencsésen visszatértek.

1945-től 1990-ig

A Második Ukrán Front csapatai 1945. március 31-én elfoglalták Öttevényt, Abdát és Börcsöt. A németek már előbb elhagyták a falut, harcok, összecsapások nem voltak a községben.
Az 1945 novemberi választásokon a börcsiek több, mint 90%-a vett részt. Ellentétben az országos eredményekkel, itt a Szociáldemokrata Párt lett az első, a Független Kisgazda Párt a második, a Magyar Kommunista Párt a harmadik és a Nemzeti Paraszt Párt a negyedik. Ez nem meglepő, hisz Győrben és a Győrhöz közeli településeken jól szerepeltek a szociáldemokraták.
1947 augusztusában, az ún. „kékcédulás választásokon” – szintén 90% feletti részvétel esetén – Börcsön is érvényesült az országos tendencia. Az MKP győzött, a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt lett a második, az SZDP pedig a harmadik. A többi párt csak pár szavazatot kapott. Érdekes, hogy Börcsön – az adatok alapján – mindössze három „kékcédulás” szavazó volt.

Az 1945-ös földreform

Börcsön, akárcsak a tósziget-csilizközi járás többi településén, a gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások a dupláját tették ki a törpe- és közbirtokosok számának.
Összesen 845 katasztrális hold földet sajátítottak ki, többségét a győri káptalan börcsi birtokának területe jelentette.
Az 1945-ös földreform – amelyet Nagy Imre, az Ideiglenes Kormány földművelésügyi minisztere, a később mártír miniszterelnök írt alá – alapjában véve változtatta meg a börcsi emberek életét.
A 27 gazdasági cseléd 199 holdat, a 70 mezőgazdasági munkás 300 holdat, a 39 törpe- és közbirtokos 123 holdat, a 20 kisiparos 40 holdat, az egy képesített gazda 15 holdat kapott.
A gazdasági cselédek nyilván azért kaptak többet, mert ők a községtől távol éltek, s nem volt más kereseti lehetőségük. Fontos szempont volt, hogy ne kerüljenek rosszabb helyzetbe, mint mikor cselédek voltak.
Cselédek átlaga: 7,3, mezőgazdasági munkás 4,3, törpebirtokos 3, kisiparos 2, gazda 15.
Tehát az elbírálás sorrendjében a legfontosabb szempont az volt, hogy a legrászorultabbak, a nincstelenek kaptak először. Érdekes, hogy milyen sok kisiparos igényelt földet. A maradék 168 holdat a Földműves szövetkezet megalapítására vették igénybe.

Termelőszövetkezet alakulása

1955 júliusában alakult meg az Aranykalász Termelőszövetkezet, mintegy 370 katasztrális hold területtel, 41 taggal, melyből 16 volt a nő. A termesztett növények közül a cukorrépa, a kukorica, a zab és az árpa volt a legfontosabb. A termelőszövetkezet 1956 elején megszűnt, majd 1957. március 15-én újjáalakult 249 katasztrális hold területtel. 1959 végére befejeződött a teljes téeszesítés, 1527 katasztrális hold területtel.
A téesznek 159 tagja lett, ebből 33 nő. A fő termelési ág továbbra is a növénytermesztés, azon belül a cukorrépa- és a takarmánynövény termesztés volt.
Az úgynevezett ötvenes években, minden ellentmondás ellenére, kiépült 1955-ben a villanyhálózat, posta és telefon összeköttetés létesült.
A községek körzetesítése 1968-ban érte utol Börcsöt, összevonták Abdával, s társközséggé vált. Az önálló általános iskolát 1975-ben vonták össze Abdával, s ezután már csak az alsó tagozat maradt a településen.
Az 1990-es rendszerváltás újabb lendületet hozott a község fejlődésében, megállt a lakosság létszámának csökkenése, az önkormányzat új házhelyeket osztott, új utcák nyíltak.

A falu mai képének kialakulása

A falu megtelepülése óta folyamatosan lakott volt, leszámítva a török időszak néhány hosszabb idejű bújdosását a Hanságban, illetve a Rábca mocsaraiban. Miután a 17. században sánccal vették körbe a domb egy részét, idetelepült be a lakosság is. A község térképén a beltelkeken ma is látszik, hogy eredetileg egy szűk területre koncentrálódott a falu.
Arról, hogy hogyan nézett ki a középkorban egy börcsi ház, Pálos Ede tudósított 1911-ben. ő még egy 1686-ban készült épületet mért fel és ennek leírása fennt is maradt: „Érdekes némely börcsi ház alaprajza, amely az általános típustól teljesen elüt. Réginek is mondható, mert egy ilyen házban volt a legrégibb mestergerenda feltalálható 1686-ból. E háznál nem a keskeny, hanem a hosszú oldal van az utca felé. A mellékhelyiségek: a kamara, istállók az udvar felé húzódnak. Az általános típusú házaknál kizárólag az udvarról lehet a házba lépni, a konyhán keresztül, míg itt úgy az utca felől, mint az udvar felől lehet bejutni az átjárásba, mely részben a szobákba, részben a kamrába és konyhába vezet. Az egyik kamara, mely gabonaraktárnak szolgál boltozva van, hogy tűzmentes legyen.”
Valószínű, ez lehetett a jellemző a börcsi gazdák portáján álló házra. Ma természtesen, ez az épület már nem található meg, a község ma álló legrégibb háza 1758-ban épült a mestergerendába vésett évszám tanúsága szerint. A község arculata teljesen megváltozott az 1960-as évek óta, a régi épületeket elbontották, s helyükre kockaházakat emeltek.

Népek és vallások

Börcs szinte teljesen színmagyar lakosságáról a 18-19. században rendszeressé váló népszámlálásokig szinte csak véletlenszerű forrásaink vannak. A korábbi századok töredékesen fennmaradt okiratai, az urbáriumok, porta- és az adóösszeírások csak a jobbágyságot érintik, s csak következtetések leevonását teszik lehetővé. A börcsi nemesség becslésére a nemesi összeírások adatait használtuk fel.
A 18 század békés időszak volt az ország, s a község életében. Ekkor állt helyre a közigazgatás, alakult újjá az egyházi igazgatás is, s telepítették az egyes községeket. Börcs, fekvése miatt, szerencsés településnek nevezhető, mivel rövidebb időszakokat leszámítva folyamatosan lakott volt.
Börcs lakosságának a száma is jelentősen növekedett a 18. században. Így 1698-ban az egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint 205-en éltek a faluban. Ekkor a magyar falvak lakosságát 150-200 fő, azaz 20-25 család alkotta. Börcs tehát lakosságszámát tekintve, tipikus magyar falunak tekinthető.

Az 1785-ös népszámlálás adatai szerint 55 házban 100 család élt, 22 férfi volt nemesi származású, öten foglalkoztak iparral, mesteremberek, 24-en voltak paraszti rendben, s mind a 403 fő keresztény volt. Megállapíthatjuk, a lakosság 100 év alatt duplájára nőtt.
1781-ben 11 család rendelkezett nemességgel, a négy év múlva készült első népösszeírás 22 főt sorolt a privilegizált személyek közé.
Az 1845-ös nemesi összeírás a következőket írta össze: Dőry Mihály, Dőry János, Dőry Mihály, Kozma Jósef ifj., Kozma Márton, Kozma Jósef öreg, Kozma János, Latza György, Somogyi Mihály öreg, Somogyi János, Somogyi András, Somogyi János, Somogyi Gergely, Schverteczky Jósef, Somogyi Pál, Somogyi Ferentz, Varga Sándor, Varga László, Varga István, Varga Mihály, Varga Bálint, Varga István öreg, Varga Miklós.
A Somogyi család tagjainak sírjai, mivel a családtagok egymás mellé temetkeztek, ma is láthatóak a börcsi temetőben. A család tagjai több adományt tettek az egyház javára.

A népszámlálások adatai 1785 és 2001 között Börcsön

A táblázatból látható, míg az 1698-as 205-ös lélekszám 100 év alatt duplázódott meg, addig az 1785-ös lélekszám közel 150 év alatt 1930-ra nőtt kétszeresére. A növekedés lendülete 1960-ig nem tört meg.
A bűvös ezres lélekszámot 1949-re érte el a település. A lakosság száma, ha különböző mértékben is, 1960-ig gyarapodott, ekkor 1098-an éltek a faluban. Folyamatosan, bár kis mértékben, 1990-ig csökkent a lélekszám. A 2001-es népszámlálás tanúsága szerint viszont már 997-en laknak a faluban. A csökkenő tendenciát ellensúlyozni látszik a Győrből megindult kiköltözési folyamat, az új utak nyitása, s a családi ház építés kedvező lehetősége.
A község korfája kissé torzít, mivel itt működik az evangélikus szeretetház, s ez az átlagéletkort is növeli.
A népszámlálási táblázatokból is kiolvasható, Börcsön túlnyomó többségben mindig magyarok és katolikusok, s az utóbbi időben evangélikus kisebbség élt, s él ma is.

Vallás

Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a falu 205 lakosából 140 lutheránus, öt református és 60 katolikus volt. Az adat érdekessége, hogy Börcs a győri káptalan birtoka volt, ezért meglepő a protestánsok nagy száma.
Börcs első templomát feltehetőleg az Árpád-korban építették, mindenesetre a leírások alapján román stílusú lehetett.
A falu a győri püspökséghez tartozott, s filiája volt, többek közt, Abda, Öttevénysziget mellett az öttevényi plébániának. Az első román stílusú templomot is Szent Bertalan tiszteletére szentelték az 1698-as Canonica Visitatio szerint: „Nagyon régi templom ez: de hogy mikor és ki építtette, azt biztosan megállapítani nem lehet. A legutolsó, 1680-i vizitációból megállapítható, hogy Szent Bertalan apostol tiszteletére volt szentelve. Magam is jól emlékszem, hogy növendékpap koromban szülőfalumból Öttevényből, nagy körmenettel mentünk Börcsre, a filiába, ahol az akkori, azóta már elhunyt plébános, Ozoly Ferenc megengedte, hogy szentbeszédet mondjak."
1698-ban a templom már nagyon rossz állapotban volt: az 1668-as restaurálás ellenére falai négyfelé nyíltak, az oltárt és lépcső köveit elhordták. A falunak temetője nem volt, a kápolna környékén földelték el halottaikat.
Igen sok sírnál még a kereszt is hiányzik, mert a "marhák keresztül-kasul járják e helyet” – olvashatjuk a jegyzőkönyvben. Később a romos Szent Bertalan templom helyett egy fa oratóriumot használtak.
Börcs 1744-ben válik az abdai plébánia filiájává. E változás összefüggésben van Abda község helyének változásával, mivel valószínű, a török kor előtt a település a Rábcától, az abdai átkelőhelytől délre helyezkedett el, s csak később települt a Mosoni-Duna mellé, hogy az 1830-as években települjön át mai helyére.
Az új börcsi templom alapkövét 1834. október 16-án Juranics György győri püspök helyezte el, majd a következő év szeptember 20-án szentelte fel. A püspök címere a templom bejárata felett látható. 1837-ben megfestették a Szent Bertalant ábrázoló oltárképet, s 400 pengőért elkészült az orgona is.
A falutól keletre nemes Somogyi Mihály és Kulcsár Lőrinc özvegye, Simon Mária felállíttatta a Boldogságos Szűz Mária képét. Az oszlopképet Fleskács Antal öttevényi asztalos készítette. Miután 1859 nagypéntekjén a szélvihar kidöntötte, Láng Károly győri szobrász restaurálta.
A Szent Bertalan napi (augusztus 24.) búcsút eredetileg a templom védőszentjének napján tartották, később az ezt követő vasárnap, majd az 1833. évi nagy árvíz után a hívek kérésére ismét augusztus 24-én.
Patsch Fülöp abdai plébános hathatós közreműködésével 1862-ben megalakult az oltáregylet, 315 taggal. A templom csipkés asztalterítőt, egy selyem burzát, s egy libérium köpenyt kapott.
1902-ben kijavították a templomtornyot, 1903-ban a templom előtt kőkeresztet állítottak, s a régi szőlők mellé egy fakeresztet.
1912. október 1-jén indult meg az oktatás az evangélikus iskolában. Az árvaházat 1938-ban avatták fel. Az evangélikus templom építését 1951-ben kezdték meg, s 1958-ra fejezték be. Felszentelésére 1960-ban került sor.

Iskola, művelődés

Széchenyi György püspök által elrendelt 1680-as egyházlátogatási jegyzőkönyv említi először, hogy Börcsön az öttevényi Sírai Péter látja el a tanítói feladatokat. Az 1698-as vizsgálat szerint a tanítást Szoldan János végzi. Az 1735-ös összeírás szerint az iskolamester háza düledezik, kertje viszont jó. Jövedelmei a 31 mérős földjéből, két szekeres rétjéből, valamint az egész és féltelkes gazdáktól párbér fejében 13 köböl gabonát kapott. Az összeíró megjegyzi, a tisztességes megélhetéshez 15 forint kiegészítésre lenne szüksége.
Az 1739-ből fennmaradt leírás szerint az iskola épülete nagyon rossz állapotban van.
A jövedelmek nem változtak az 1770-es évekig sem. Az 1788-as iskolai jelentés szerint osztatlan iskola működött a faluban, s a növendékek téli időben szorgalmasan bejártak. Bár e megjegyzés kiegészítésre szorul. A nyári hónapokban a gyerek egyáltalán nem jártak iskolába a mezei munka miatt, a szegények pedig télen sem, mert nem tudták a tandíjat befizetni.
Az 1829-ből fennmaradt megemlékezés szerint, a tanító segédtanítót nem tart, mert jövedelme neki is alig van. A tanítónak már van külön szobája és külön iskolája, de ez tanításra alkalmatlan. Ez évben 60 tanuló járt az iskolába. Az első osztályba 20 fiú és 17 lány, a második osztályba 15 fiú és 13 lány. Az írást, olvasást napi hat órán keresztül tanulták, kivéve a szerdát és a szombatot, mivel e napokban napi négy órában hittant tanultak. A tanítás március végétől Mindenszentek napjáig (november 1) szünetelt.
A királyi tanfelügyelő a következőképpen jellemezte a börcsi iskolát: az épület fedele nád fala sártömés, padlózata földes. A terem alacsony sötét. A tanteremben 16 „alkalmatlan” pad van, s egyszerre 60 tanulót lehet leültetni. A tankötelesek száma (hat és 12 éves kor között) 84, az ismétlő iskolát végzők 36-n vannak. Valójában iskolába csak 34 fiú és 50 leány járt. Az oktatási idő nyolc hónapot tett ki. A földesúr, azaz a győri püspök 1874-ben rendbehozatta az iskolát. A fiúk és a lányok közös teremben nyertek oktatást.
A régi urasági ispánlakot 1903-ban vásárolták meg iskolának, megnyitására 1905 novemberében került sor. Átalakítása a nagy költségek miatt húzódott el.
A nyolcosztály kialakítását Csángó János tanító végezte el 1946-ban. A felsőtagozatot a gyereklétszám csökkenése miatt 1973-ban szüntették meg, azóta csak alsótagozat működik Börcsön. A felsősök oktatására az abdai Zrínyi Ilona iskolában kerül sor. a börcsi iskolát 1991-ben felújították. Jelenleg 4 pedagógus vezetésével működik az iskola.

Egyesületek, civil szervezetek

Börcs legrégebbi egyesülete a Tűzoltó Egylet, amely 1889-ban alakult. A Horthy-korszakban, 1930-ban itt is – Magyarország más településeihez hasonlóan – létrejött a Polgári Lövészegylet, amelyben élénk egyesületi élet folyt. Az 1950-es években az egyesületek megszűntek, illetve formálissá vált a működésük. Újjáalakulásuk a rendszerváltozás, azaz 1990. után történt. Börcsön is sok szerveződés jött létre, amelyek közül a legjelentősebb a Faluvédő és Művelődő Egyesület, amely 1994-es megalakulását követően, rövid időn belül országos hírnévre tett szert.

Neves börcsiek

Varga Béla

1903-ban született Börcsön, kisparaszti családban. Elemi iskoláit szülőfalujában, a középiskolát a győri bencés gimnáziumban végezte. 1922-ben leérettségizett, majd elvégezte a veszprémi Püspöki Római Katolikus Hittudományi Főiskolát, s 1926-ban pappá szentelték. 1929-ben Balatonbogláron lett plébános. Itt összebarátkozott a FKGP elnökével, Gaál Gasztonnal. 1937-ben a párt alelnöke lett, 1939-ben országgyűlési képviselővé választották. A második világháború kitörése után Teleki Pál miniszterelnök felkérésére a lengyel menekültek ügyével kezdett foglalkozni. Közreműködött a lengyel menekültek nyugatra juttatásában. A menekültek számára megszervezte a balatonboglári lengyel gimnáziumot. A háború alatt részt vett a nemzeti függetlenségi és az ellenállási mozgalomban. Magyarország német megszállása után, 1944 áprilisától Zala megyében bujkált, majd 1944 novemberétől a jezsuiták pesti kolostorában vészelte át a város utolsó ostromát. 1945 elejétől azonnal bekapcsolódott az FKGP munkájába, s hamarosan a párt ügyvezető elnökévé választották. 1945. november 4-én nemzetgyűlési képviselővé választották. 1946. február 7-től a miniszterelnökké választott Nagy Ferenc utódaként ő lett a Nemzetgyűlés elnöke. Miután a miniszterelnököt emigrációba kényszerítették, 1947. június 2-án Varga Béla is elhagyta az országot. Rövid svájci tartózkodás után, az Egyesült Államokban telepedett le. Itt tevékeny szerepet játszott a magyar emigrációban. Tekintélyét, megbecsülését jelzi, hogy több amerikai elnökkel is személyes kapcsolatban állt (Eisenhower, Johnson, Nixon). A rendszerváltás után, 1990. május 2-án ő nyitotta meg az új demokratikus magyar parlament alakuló ülését. 1991. július 2-án végleg hazaköltözött. Budapesten telepedett le, de természetesen többször járt szülőfalujában, Börcsön is. Hosszú, tevékeny életét, amelynek során mindvégig megőrizte igaz magyarságát, széleskörű nemzetközi megbecsülés övezte. Tiszteletbeli lengyel állampolgárságot kapott, s De Gaulle tábornok, francia elnök pedig a Becsületrend tiszti keresztjével tüntette ki. 1995. október 13-án, Budapesten hunyt el 92 éves korában.

Cs. Szabó Lajos

1908-ban született a Fejér megyei Csákváron földműves családban. (Szülőfaluja iránti tiszteletből illesztette neve elé a „Cs” betűt.) A fővárosi iparrajziskolában, majd a soproni Evangélikus Tanítóképző Intézetben tanult, itt szerzett oklevelet 1929-ben. Ezután tanított Mérgesen, Ravazdon. Majd Abdán a pedagógusi munkája mellett fokozatosan kibontakozott alkotói pályája is. Első egyéni tárlatát 1943-ban rendezték Budapesten. Életművének nagyobb része a roppant nehéz, bonyolult technikát igénylő akvarell, melynek fokozatosan a mesterévé vált.
Nyugalomba vonulása (1968) után Börcsön telepedett le, s itt teljesedett ki igazán művészete. Rétek, zsombékok, terméstől megroskadt földek, domboldalak, vízpartok megörökítésére adta fejét. Szeretett a Rábca-parton, elvonulva a világ zajától. Akvarelljei, gyönyörű vízfestményei harmóniát, életszeretetet, bölcs derűt árasztanak. Számos nagysikerű kiállítást rendeztek műveiből, többek között Kőszegen, Szombathelyen, Sopronban, Csákváron, Győrött, s természetesen Börcsön is. Utolsó éveiben kizárólag a szívének oly kedves börcsi tájat festette, végtelen szeretettel, beleéléssel és művészi alázattal. Az akvarell mestere 1995. július 8-án végleg elment. Életműve a magyar vízfestészet élvonalában foglal helyet. A börcsi temetőben alussza örök álmát.

sdasdas

sadasxasxsa

ez a link szöveg

ewrewrf ewwer tr ert erterter tere kf fk fkuf kuz fkuz kuzf gcghchc

ewrewrf ewwer tr ert erterter tere kf fk fkuf kuz fkuz kuzf gcghchc ewrewrf ewwer tr ert erterter tere kf fk fkuf kuz fkuz kuzf gcghchc  ewrewrf ewwer tr ert erterter tere kf fk fkuf kuz fkuz kuzf gcghchc ewrewrf ewwer tr ert erterter tere kf fk fkuf kuz fkuz kuzf gcghchc

ewrewrf ewwer tr ert erterter tere kf fk fkuf kuz fkuz kuzf gcghchc

ewrewrf ewwer tr ert erterter tere kf fk fkuf kuz fkuz kuzf gcghchc

Feltöltés alatt...

Hamarosan...

Hamarosan...

Hamarosan...

Hamarosan...

Hamarosan...

Az oldalon megismerkedhet történelmünkkel, megtekintheti képgalériánkat, letöltheti formanyomtatványainkat.

A honlapot Börcs Község Önkormányzata frissíti és tartja fenn. A honlappal kapcsolatban minden véleményt, észrevételt szívesen fogadunk, kérjük ezt e-mailben.