Börcsi Evangélikus Leányegyházközség rövid története

Legelső eddig ismert adat 1674-ből származik : Kasza Ferenc győri kanonok szállt ki a városból a községbe, hogy visszatérítse a majdnem kizárólag evangélikus lakosságot a római egyházba.

Ám elődeink inkább készek vándorbotot fogni, de hitüket és az augusztána confessión lévő egyházukat nem hagyják. Hat esztendő múlva újabb látogatás következik, Kuzmics Péter főesperes újsütetű katolikusokat talál a községben, és jó reménységgel távozik.

1698-ban 140 evangélikus él a 205 lelket számláló faluban.

A rekatolizáció bizonytalan évei következtek, majd Mária Terézia türelmi rendelete után a szabadvallásgyakorlás idejéről nincs sajnos adatunk.

1889-ben Börcs fiókgyülekezetté alakul. A XIX. század első éveiben 23 hold földdel rendelkezik a gyülekezet, tervezik egy iskola és egy tanítói hivatal létrehozását, ám 1905-ben a börcsi iskola katolikus felekezeti iskolává lesz.

1912 szeptemberében kezdik csak meg az evangélikus oktatást egy bérelt helyiségben, majd egy év múlva elkészül az iskola és egy tanítói lakás. Az első tanító Szíj János. 1914-ben 26 gyermek látogatja az iskolát. 1927-re ez a szám 11 főre csökken, így nem folyósít az állam további segélyt a tanítói állás fenntartására. Így kerülnek diakonisszák Pálmai Lajos esperes vezetése alatt Börcsre tanítói állásba. Pálmai Lajos árvaházról álmodik, de sajnos ennek létre jöttét ő már nem éli meg. Buthy Ella nővér 20 éven keresztül végzi itt szolgálatát, a gyermekek Győrbe járnak vizsgázni. De Ella nővér összetartja a kis csapatot, színdarabokat adnak elő, vallásos estélyeket szervez, igeszolgálatot végez, majd 1938-ban az iskola újra megkapja a nyilvánossági jogot, az állami felügyelő elismerően nyilatkozik az itt folyó munkáról. A hó 2. vasárnapján lelkész érkezik, vendégeket fogadnak: teológust, finn lelkészt.

1937-ben határozza el a gyülekezeti közgyűlés, hogy itt árvaházat, menhelyet létesít. Az otthont 30 gyermekre tervezték. Harangot rendelnek. A hazahozatal május 6-án történik és Túróczy Zoltán nevéhez fűződik. A harangot az iskolában helyezik el, mely fölé a lelkész egy kartont helyezett el, melyen ez állt: „ Néma vagyok, mikor szólalhatok meg ? Építsétek meg a tornyot ! „

1938 június 6.-án , Pünkösd hétfőn hármas avatás keretben adja át Kapi Béla püspök a Pálmai Lajosról elnevezett árvaházat , a harangtornyot és a harangot a rendeltetésének.

A gyermeke létszáma 15 és 25 fő között mozog, 2 nővér vezeti az otthont, gazdálkodás is folyik a 2 holdas fásított telken, 500 négyszögöles kertjük van, de rendeznek disznóvágásokat is.1950 végén azonban megszűnik az árvaház és vele a kert is. Később fogyatékos gyermekek és súlyos betegek kerülnek ide, s 2012 decemberéig, a megszűnésig a győri Szeretetház telephelye.

1948-tól önálló lelkészt kap a gyülekezet Veöres Imre személyében. A 8 osztályos iskolát is ekkor államosítják.

1945-ben a födlosztás alkalmával 600 négyszögöl telket kap a kis gyülekezet templomépítés céljából.
Jakus Imre misszió lelkész szolgálata idején kezdődik a terv és az adakozás , a búzafelajánlás a templomra. 1951-ben megtörténik az első kapavágás. A munka viszont anyagbeszerzési okok miatt megakad. Az összehordott téglákat éjjel is őrizni kellett, majd 1954-ben a megye gyülekezeteinek segélye lökést adott , ebben az évben megtörténik az alapozás, elkészül a lábazat. A meszesgödröt lányok, asszonyok ásták. Az alapkő letételére 1957. augusztus 25.-én került sor, Kovács Géza győri lelkész vette kezébe a templomépítést.

Bödecs Barnabás lelkész , Szabó Elemér és sok fiatal lelkesen rakták kocsira a téglákat az öttevényi állomáson, munkájukat a ma is élők gyakran emlegetik a gyülekezetben.

1960 júniusában a kész templomot Káldy Zoltán győri püspök szentelte fel. Az ünneplő gyülekezet az imahelytől búcsúzott először . Évtizedeken át az iskola volt az istentiszteletek színhelye, mely iskolát a község 1973-1997-ig óvodaként használt. A templom kulcsait maga Mészáros József kőműves, az építőmester adta át a püspöknek. Az ünnepi igehirdetés igéje: Az Efezusiaknak írt levél 2 fejezet 18-22 : „ Az ő révén van mindkettőnknek szabad utunk az egy Lélekben az Atyához. 19Ezért már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten családjának tagjai. 20Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus. 21Ő tartja össze az egész épületet, belőle nő ki az Úr szent temploma.”

Majd 2 gyermek konfirmálkodott és úrvacsoravétel következett. A templom építésének kiadása 188.239.-Ft volt.

A gyülekezet ekkor 137 tagot számlál a Szeretetház lakóival együtt.

Az államosítás után a megmaradt ingatlanok 1960-ban : a torony, a 2000 négyszögöl kántori javadalom, és a 600 négyszögöl telek, amelyre a templom épült. Telnek az évek, évtizedek, számos lelkész szolgál az egyre fogyó gyülekezetben.

1985-ben ünnepi istentisztelettel emlékeztünk meg a templom fennállásának 25. évfordulójáról.

2002-ben Lackner Pál győri igazgató-lelkész vezetése alatt történt meg a templom külső és belső tatarozása. 2010-ben, a szentelés 50. évfordulójára elkészült a templom járólapozása, a térkövezés, új ruhát kaptak a padok. A jelentős önkormányzati segítség mellett a gyülekezet is hozzájárult anyagi segítséggel és nem kevés kétkezi munkával.

Ezekben az években számos jótékonysági esemény, Passió játék, Délvidéki magyarok szereplése, komolyzenei koncert zajlott a kis templom falai között. Minden év márciusában lelkészasszonyunk filmestre hívta az érdeklődőket.

2019-ben a harangtorony zsalugátereinek cseréje vált szükségessé: ismételten komolyzenei koncertet rendeztünk május hónap folyamán, és az itt befolyt adományokból valósulhatott meg a felújítás.