(Névnapi köszöntő)
Kis szívem kertjében szép virágot leltem.
Égő piros szegfű nyílt ki a kiskertben.
Elhoztam szívemnek szép piros virágját,
Jó anyámra kérem, Istennek áldását!

Dalolási alkalom, daltanulás szempontjából Börcsön a jeles napok énekes szokásai voltak igazán jelentősek. A falu dalanyagának is e szokások dallamai képezik a legértékesebb, sajátos vonásokat mutató részét.

Újesztendő reggelén fiatal fiúk jártak a házakhoz köszönteni. Ugyanis azt tartották, hogy ilyenkor csak az hoz a házhoz szerencsét, ha férfiember vagy fiúgyermek kíván elsőként boldog újesztendőt. Ezért a fiúk igyekeztek korán felkelni, hogy a házaknál ők legyenek az elsők, mert szerencsehozás fejében a háziaktól gazdagabb ajándékot reméltek. Énekes köszöntő mellett olykor verset is mondtak:

A Börcsön (is) ismert szólások, közmondások híven mutatják a közösség egykori életmódját is. E rövid epikai alkotások a hétköznapok munkájáról, a közösség tagjairól is ítéletet mondanak. Egymás után olvasva őket, olyan mintha egy régi erkölcs kódexet lapoznánk.

A gazdálkodás, a vagyoni helyzet és a környezet, a hagyomány diktálta racionalitás a mindennapos táplálkozást is meghatározta. Az ételek milyenségét, elkészítési módját alapvetően befolyásolták a vallási előírások is.

Az állattartásnál sokkal összetettebb növénytermesztést nemcsak a természeti környezet (talaj, időjárás, árvizek), hanem a mindenkori gazdasági igények és a falu társadalmának, birtokviszonyainak változásai is erősen befolyásolták.

„ Isten áldja meg a magyart,
tartson neve míg a föld tart.
Ménes, gulya nyáron, őszben
térdig járjon a jó fűben.
Csűrök, pajták, buzás vermek
csordultig tömve legyenek.
Isten áldjon minden gazdát,
pásztoroknak adjon munkát!”

A török hódoltság megszűnése utáni, 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv Börcsről is, mint a győri püspök birtokáról, lesújtó képet ad. Ebből a dokumentumból tudjuk, hogy a falu „…régi vár módjára épült, kerek alapú kápolnája ellenséges támadások alkalmával menhelyül szolgált a lakóknak.” Bár 1688-ban szépen restaurálták az épületet, de „…